Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fejezet 7

2012.12.18

fig19.gif7. Black Death

 

Mukuro pár démon kíséretében sietett egy szobába. Olyan volt mintha a bolondokházában lettek volna. Rácsok minden ablakon. Egy ágy, és rajta egy lekötözött nő. Az is tele volt nyugtatókkal. Mukuro Chie mellett állt meg. A kisfiú az üvegfal előtt nézte a lekötözött nőt.

 

- Mit látsz? – kérdezte, Mukuro a gyerektől.

- Olyat, ami lehetetlen – felelte a kicsi.

- Nincs olyan, hogy lehetetlen.

- Pedig ez az. Hiei bántotta őt, de az lehetetlen, mert Hiei mellettem volt. Tehát... lehetetlen.

 

Mukuro meglepetten nézett a kisfiú után. Eddig még sosem látta ilyen határozottnak.

Tokio utcáin sem állt meg az élet. Egy autó lámpái villantak fel a homályban. Közelbe érve tisztán kivehető volt két férfi arca. Egy tömbház előtt parkoltak le, majd az autóból kiszálva bementek az épületbe. Jó páran ültek már az egyik szobában, ők is csatlakoztak hozzájuk.

 

- Kitűnő időzítés – mondta Koenma.

- Az a jó kérdés, hogy mihez? – kérdezte Kuwabara.

- Kurama, sajnálatos hírem van. Az Alakváltó visszatért.

- Volt szerencsém találkozni vele – dőlt hátra Kurama. – Meg is tartotta magának a rózsámat.

- Mit akarhat?

- De itt nem ő járt – szólt bele Yukina, kicsit félve.

- Akkor ki? – kérdezte Yusuke.

- Az illata, azé a nőé volt, aki megmentett engem. Tudod, Kazuma úrfi, akiről meséltem. Úgy néz ki mint Hiei, lehet... a testvére.

- Úgy néz ki mint Hiei? – ismételte meg Koenma. – Hosszú, fekete haj, ragyogó barna szemek és fekete öltözet?

- Igen, Koenma-san. Ahogy mondod.

- Ő nem Hiei húga. Semmi köze sem Hiei-hez, sem a démonokhoz. Ő egy kicsit komplikáltabb eset.

- Hallgatunk, Koenma – kulcsolta össze kezét Yusuke.

- A neve Aika Michigoku. Hogy miért ismerem őt? Mert egy szent lehetett volna. De nem figyeltünk rá eléggé. Akiket a Reikai-ban kiszemelnek, hogy szent lehet, rengeteg bajt eresztenek a fejére, de segítenek is neki. Aikáról megfeledkeztünk. Alig volt 10 éves, mikor megölték a szüleit. Egy szentben az a legjobb, hogy segít bárkin, de az elején ő kell kapjon segítséget, hogy megértse a dolog lényegét. Ő ezt a segítséget nem kapta meg. Így ő meglelte a szülei gyilkosait, de a bosszúvágy vezérelte igazán. A maffia bugyraiba esett... Hogy célját elérje keresett egy mestert, aki megtanította harcolni, de ára volt. A testét oda kellett adnia. Miután mindent eltanult, a vizsgamunkája a három gyilkos volt. Utána a mestere sem maradt ki a halállistáról. Mivel este dolgozott mindig és a rendőrök fekete ruhafoszlányokat leltek az összes színhelyen, elnevezték „Fekete Halálnak”. Volt valaki, aki felkarolta, és soha, de soha nem használta ki. Lányaként szerette, de sajnos nem rég ő is meghalt. Ő adta neki az alvilágban is közismert nevét. Ő lett „Black Death”, a kegyetlen bérgyilkos, tolvaj, szajha, és még sorolhatnám.

- Black Death? Találóbb név lett volna a Black Cat. Egy rühes macskadémonnal könnyebb lett volna végezni – mondta ezt Hiei, az ablakban ülve.

Mindenki csodálkozva nézett rá, mivel senki sem várta.

 

Egy reszkető alak, kalappal a fején nézett a fal árnyékából a katonák felé. Sosem hitte volna, hogy pont ő lesz egy ilyen kényes ügy főgyanusítottja. Reszkető léptekkel szánta el magát a futásra. Tudta, hogy csak egy személytől kérhet segítséget. Ahhoz viszont, hogy őt elérje, sok szerencsére és gyorsaságra volt szükség. Így hát összeszedte magát és futni kényszerült, sarkában egy rakás katonával.

 

Térjünk vissza Black Death-hez. Álmosan nyitotta ki a szemeit. Az elején fel sem fogta az agya a változást. Amint a szobába lépett egy leginkább bohóc ruhához hasonló ruházatú nő, beugrott neki, hogy egyáltalán nem fáj a válla. A nő mintha a gondolataiban olvasott volna.

 

- Látom, észrevetted, hogy a vállad olyan mint újkorában.

- A vállam jól van, de én pocsékul érzem itt magam. Lennél szíves eloldozni?

- Hiei ódákat zengett a harctudásodról.

- Tényleg?

- Nem, azt mondta, hogy kössenek az ágyhoz, mert karmolsz mint egy bolhás macska.

- Macska? Szívesen szétkarmolnám azt a bamba pofáját.

 

Mukuro felnevetett. Nem hitte, hogy talál még egy ugyanolyan lényt, aki ugyan úgy viselkedjen mint, Hiei. Nem kívánt többet beszélni a lánnyal, egyszerűen megfordult és kiment.

Aika dühösen kiabált utána, de kiáltása süket fülekre lelt. Persze az agya egyáltalán nem hagyta cserben.

Mukurót visszahívták az őrök, ugyanis a lekötözött hölgyemény annyira ráncigálta a kezeit és lábait lekötöző láncokat, hogy az véresre vágta a kezeit. Két démon próbálta lefogni, de ha nem tudott rúgkapálni, akkor harapott, esetleg köpkösődött.

Egy idő után kifáradt, és elájult. Mukuro parancsára eloldották, hogy kitisztítsák az újanon szerzett sebeket. Erre várt csak a lány, minden az ágynál álló démon a környező falakon kötött ki.

Mukuro persze nem engedte elmenni. Black Death most már nagyon dühös volt, a második személy tudta elkapni. Hiába ütött-rúgott, Mukurót nem tudta legyőzni. Valahogy sikerült kiszabadulnia a nő szorításából. Pont az ablaknál álltak, amikor Aika meggondolatlan döntést hozott, kiugrott az ablakon. Fogalma sem volt, hogy milyen magasan lehet de mint kiderült, elég magasan volt ahhoz, hogy landolva elterüljön, és mozdulatlanul feküdjön, addig amíg néhány démon felemelte.

Újra ugyanott kötött ki, ahol eddig is volt, de most még jobban lekötözték. Kinyílt az ajtó, és Mukuro mellé belépett Chie. A gyerek igencsak dühösnek látszott.

 

- Mukuro úrnő... – szólalt meg halkan

- Tessék?

- Azt hiszem, hogy igaza van...

- Kinek?

- Hiei... elment... tényleg elment néhány napra... pont akkor, amikor ő megsérült.

- Ne vádoljunk senkit semmivel, amíg nem tudunk többet.

- De láttam őt! Hiei volt, ő volt az!

- Ne kiabálj. Még a holtak is felébrednek, úgy visítassz – szólt rá Mukuro. – Hiei nem fedi fel a kilétét. Nem az ő stílusa, ez a stílus másra vall. Már én is találkoztam vele, és úgy tudom, hogy neked is volt szerencséd megismerkedni a drasztikus viselkedésével. Hiei állt előtted, de tudtad, hogy nem ő az.

- Az Alakváltó... erre nem is gondoltam.

 

Aika is ébren volt, és mindent hallott. Olyas valamit adtak be neki, amitől moccanni sem tudott, mégis mindent érzékelt, ami körülötte történt.

 

Hiei még mindig az ablakban ült. Egyedüli változás az volt csupán, hogy Kurama felállt és barátja mellé állt. Kérdezett halkan pár dolgot Hiei-től, aki mindenre csupán egy váll rántással felelt. Akkor viszont majdnem kiesett az ablakon, mikor meghallotta Keykot.

 

- Szóval, úgy néz ki mint, Hiei? – csengett hangja.

- Nem éppen – felelt Hiei még nyugodtan.

- Nagyon is – vágta rá Koenma. – Tényleg mintha testvérek lennének.

- Yusuke, akkor lépj Hiei elé, tapogasd meg hátul, hogy felismerd a kettőjük közti különbséget.

 

Hiei hátraugrott ijedten, alig tudott megkapaszkodni Kuramában. Dühösen pillantott Keykóra. Kuwabara nem bírta megállni, hogy bele ne avatkozzon.

 

- Urameshi én a helyedben nem állnék közéjük, Hiei láthatóan védi a prédáját – közben sandán vigyorogva nézte Hieit és Kuramát.

 

Hiei azonnal elengedte Kurama vállát, a rókaszellem is arrébb állt. Koenma arca elé tette a kezét, de úgy is tisztán hallatszott a kuncogása. Yusuke falcs vigyorral díjazta barátja tanácsát. Mégis ennek a kínos szituációnak is vége kellett, hogy legyen.

Dörömbölés törte meg a csendet. Yukina futva indult az ajtó felé, de Kuwabara utána szaladt. Nagyon nem tetszett neki ez a nagy ajtóverés.

Yusuke nyitott ajtót, mire George rontott be. Meg sem állt Koenmáig, térdre rogyott és bömbölve esdekelt a cumis előtt. Koenma értetlenül nézett szolgájára.

 

- Mi történt? Miért remegsz úgy, mint a nyárfa levél?

- Koenma-san, a segítségedért esedezem. Én nem loptam el semmit, apád mégis engem vádol. Védj meg, Koenma-san. Könyörgöm!

 

Kintről, Yusuke kiabálása hallatszott, majd hirtelen ő maga is feltűnt. Behátrált a szobába, két figura előtt lépdelve. Koenma rájuk ismert, két őr volt a Reikai-ból.

George még jobban összehúzódott rettegése közepette. Az egyetlen, akitől segítséget várhatott ott állt előtte, ha ő nem, akkor senki sem tudja megvédeni. Koenma viszont nem volt egyáltalán biztos abban, hogy most képes kihúzni George-ot ebből a kutyaszorítóból.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Archívum

Naptár
<< Május >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Statisztika

Online: 6
Összes: 129960
Hónap: 5275
Nap: 239