Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fejezet 1

2012.12.07

fig8.gifGTA Vice City: A gengszter, a könyvelő és a kannibál

 

 

Fejezet 1

 

Las Venturas... Aki megfordult már a Grand Theft Auto világában, az tudja, merre keresse: San Andreason belül, San Fierrótól északkeleti irányba. A sivatag hatalmas kincse, a bűn- és játékbarlang...

A GTA középpontját alkotó Liberty City sem rejt magában annyi gengsztert, mint Las Venturas. Azonban ő sem büszkélkedhet annyi gazemberrel, mint a keleti parton fekvő, tengerparti nagyváros.

 

- Vice City? – hallatszott a bizonytalan hang, ami szinte elveszett a Caligula kaszinó rulettkereke mellett hangoskó emberek tömegében. – Te Paul, te megőrültél? A tulajdon rokonod küldöd oda?

- Tommy-nak szüksége van egy könyvelőre.

- Jó, jó, de akkor is... Hisz tudod, hogy az utolsót is gépfegyverrel várta az ürge tulajdon házának küszöbén! Reggeli fekete helyett vörös fürdőt kapott, saját vérben ázva!

- Ahogy azt is tudom, hogy az egy agyatlan sikkasztó volt. Ezesetben viszont nem lehet gond. Erről a Kent, Marween, Grove, valamint Cortez családok gondoskodnak. És amúgy is, vaksizz oda... Láthatod, nem egy gyámoltalan bárányka.

 

A könnyed és sportos szabadidő ruhát viselő angol producer a kaszinó bejárata felé bökött. A kék inget, rajta hanuszürke öltönyt viselő ügyvéd is arra nézett. Azt hitte hirtelen, hogy káprázik a szeme, amikor meglátta a fekete farmeres, sportcipős és csillogóan fekete, selyem tapintású blúzban lévő nőt feléjük jönni. A Deja-vut, amit Rosenbergben keltett azonban a sötétbarna haja és jellegzetes férfias menése még jobban alátámasztotta.

 

- Paolo... – nyögte ki végül -, nem is említetted eddig, hogy rokonságban állsz Vercettivel...

- Én? Isten őrizz! Ő itt Alicia Springfield. Az apja Liberty City-ből származik, az anyja Los Santosból.

- Én meg Vice City-be tartok! – fejezte be Kent gondolatmenetét a huszonöt-harminc év közé tehető nő.

- Ken Rosenberg – nyújtotta jobbját Alicia felé az ügyvéd.

- Maga Salvatore „kendbe” zugügyvédje?

- Alicia... Jártál már valaha Vice Cityben? – váltott gyorsan témát Paul.

- Nem, de ennél a pokolnál nem lehet sötétebb!

- Ricardo Diaz halála óta megváltoztak az erőviszonyok.

- De még, hogy! – bámult maga elé Rosenberg, akaratán kívül helyeselve Kent barátja hozzászólását.

- A családok, Forelli kudarca óta, úgy hallom, messziről elkerülik azt a napfényes floridai nagyvárost. Be kell vallanom, hogy örömmel fogok együtt dolgozni Sonny Forelli gyilkosával!

- Alicia! – próbálta csitítani a nőt Kent, teljesen beleizzadva a hallottakba. – Itt ne vedd a szádra Vice City kiskirályának a nevét!

- Vercettiét? Miért, talán valaki összecsinálja magát, ha kimondom a nevét? Hé, hova lett a haverod!?

- Gyere... – fogta a fejét Paul -, ezt egy nyugodtabb helyen folytassuk.

 

Ezek után Paolo gyors iramban bekísérte a határozott rokonát a kaszinó egyik irodájába. Mintha megérezte volna, hogy hova nyisson be.

Rosenberget találták bent, amint egy maréknyi gyógyszert tömött be a szájába. Ijedtében mindet kiköpte, s amiután mindet egyenként összeszedte a földről, legurította őket mind egy szálig, egy pohár víz kíséretében. Azután a szívét szorongatva, és csecsemő módjára jajgatva feküdt le a kanapéra.

Túl sok izgalom volt ez neki egy napra. Nem hitte volna, hogy még ennél is jöhet rosszabb... És jött! Paolo jószívűen felajánlotta a nőnek, hogy amíg nem talál magának jobb helyet, addig húza meg magát a Harrison hotelben, magyarán Rosenbergnél.

Ken egyből nekiállt papolni arról, hogy csupán pár napig marad Las Venturasban, utána máris utazik vissza Vice City-be. Erre Paolo egyből rávágta, hogy bár lehet, hogy az ügyvéd pár nap alatt átnézi a Caligula működtetéséhez szükséges iratokat, ám neki idő kell, hogy lássa az emberek reakcióját a kaszinó nyújtotta szórakoztatási lehetőségekről.

Szegény Ken csak úgy szimplán hátrahanyatlott a díszpárnákra, amikor Paolo felhozta neki a Forelli család bérgyilkosait, akik meglehet, hogy tárt karokkal várják a reptéren.

Aliciának még annyit mondtak, hogy a Malibu clubban keresse Vercettit. Ha nincs is ott, onnan valaki csak tudni fogja, hogy merre jár. A nő bólintott, majd rövid búcsúzkodás után távozott.

Két órát sem tartott az út. A repülőn ülve Alicia azon töprengett, hogy mit felejtett el megkérdezni az unokatestvérétől. Landolásnál jött csak rá. Épphogy csak a lényegről feledkezett meg... Nem másról, mint megtudakolni Vercetti kinézetét. Pechjére nem ismerte Paul telefonszámát, ezért teljesen magára kellett támaszkodnia. No, meg a Los Santosi pletykákra, miszerint Thomas Vercetti maga az ördög, és amióta Vice Cityben él, azóta nem használ naptejet. Emiatt úgy néz ki, mint egy mélyen délen élő, szarv nélküli pokoli teremtmény.

A hölgynek amúgy is felettébb élénk volt a fantáziája, szóval el tudta képzelni. Főleg, hogy Rosenberg szerint Alicia önmagában Vercetti női megfelelője. Szóval, ha lát egy leégett bőrű gengsztert, raszta frizurával, elég lesz, ha megtudakolja tőle, hogy a vezetékneve véletlenül nem Vercetti.

Elsődleges célállomásának a Malibut tűzte ki. Ehhez csak annyi kellett, hogy kerítsen egy taxit. Ez is gyorsan ment. Amint kilépett a terminálból, egyből megpillantott egyet a szemközti parkolóban.

A sofőr épp egy hotdoggal bírkózott, amikor Alicia megkocogtatta a kocsi üvegét.

 

- Hé, nem látja, hogy éppen eszek! – mordult rá a sofőr, akinek ingjén ugyanúgy, merőlegesen húzódtak a fekete csíkok, akárcsak az autóján.

- Mister, sietek! El tudna vinni a Malibuba?

 

A férfi megcsóválta a fejét, majd a műszerfalon kezdett babrálni valamit, mire kinyílt a csomagtartó. Ezt követően bökött a fejével, de közben csámcsogva szavakba is öntötte gondolatát, miszerint amíg Alicia beteszi a csomagjait hátra, ő addig befejezi az ebédjét. A nő erre megkerülte a kocsit, lecsapta a csomagtartó tetejét, majd beült az anyósűlésre.

 

- A csomagjaim később jönnek – mondta. – Most pedig indulhatnánk?!

- Tőlem... – felelte a férfi, majd gázt adott.

 

Egyetlen sárgán áthaladva, majd balra kanyarodva, kiértek a főútra. Ugyancsak balra tartva átmentek egy hosszú hídon, ami a város túloldalára vezetett.

A lepukkant negyedek után a golf klub előtt elhaladva egy teljesen más világ fogadta őket. Hotelek, boltok, üzletláncok és irodák tarkították az út két oldalát. Egy villanegyed szélén is elhajtottak, sőt még a tengerpartra is néhol rá lehetett látni. Ahol a hotelek nem takarták. Egy impozáns, fényáradatban úszó épület előtt álltak meg.

 

- 750 dollár – mondta a sofőr félvállról.

- Hé, tanuljon meg helyesen számolni angolul! – kiáltott rá a nő, a taxiórára mutatva, amin 270 dollárral kevesebb volt látható.

- A négyszáznyolcvanhoz még adjon hozzá hetven dollár benzin és útadót, harminc dollár turistaadót és százhetven dollár sürgősségi díjat. Az testvérek között is hétszázötven. Igazam van? És az ebédszünetem megszakítását bele sem számoltam!

- Nem nyaralni jöttem ide, kedves uram! – nyomta a vaskos marokba bele a teljes összeget. – De magának azt kívánom, hogy a smucigságában megkaparintott önkényes borravalójának minden egyes centjét gyógyszerre költse.

- Paulett anyó...

- Kaufman Cabs... No, ezt megjegyzem magamnak. Míg élek többé nem leszek a kliensük!

- Tőlem...

 

Alicia ezt már alig hallotta. A Zebrataxi motorja felbőgött, és már ott sem volt.

Springfield kisasszony felháborodva masírozott be a szórakozóhelyre. A bejáratnál álló két őr nem állta útját. Odabent hangos volt a zene, és ahhoz viszonyítva, hogy még sok helyen nem volt vége a munkaidőnek, a Malibu már tele volt.

Alicia határozottan lépett a bárpult elé. Amikor a lenge öltözetű pincérnő ránézett, egyből megköszörülte a torkát, amit követően megszólalt:

 

- Mr. Vercettit keresem

- Nincs itt. Kér valamit?

- Egy pohár ásványvizet. És merre találom? Las Venturasból jöttem

- Ó, maga Mr. Kent rokona?

- Merre találom, Thomas Vercettit?

- A Sunshine Autos autókölcsönzőben próbálja meg... Ha ott sincs, kérjen tőlük egy térképet. Azon fel van tűntetve Mr. Vercetti összes vállalata.

- Itt nem árulnak olyasmit?

- Sajnálom... Más valamit kér még?

 

Alicia nemlegesen intett a fejével, majd kifizette az italát, miután felhajtotta azt, távozott.

Ígéretéhez hűen, elengedett három Kaufman Cabs taxit. A Malibu parkolója felé igyekezve próbált egy más vállalat beli taxit fogni. A kitartása sikerrel járt. Az út túloldalán egy Liberty city-ben is használt taxihoz hasonlatos autót pillantott meg. Látta, hogy mellette tömeg áll, ezért sietve beült.

Odabent már látta a tömeg összekovácsolódásának okát is. A járdán egy ember feküdt. Láthatóan komolyan megsérült, mivel egy vértócsában hevert. A szirénák hangjával együtt a nő nyelve is megeredt.

 

- A Sunshine Autoshoz. Pronto!

Előlről semmilyen válasz nem jött, csak felbőgött a motor, azután Aliciának egy valóságos derbyben lehetett része. A Zebrataxi nem csak kényelemben múlta felül ezt a járművet, de biztonságosabb utazó eszköz is volt.

Ennek a kocsinak a sofőrje hol járdán, hol parkon, hol piroson hajtott keresztül, nem egyszer új „fényezést” adva a karosszériának, egy-egy fa kérgének „lecsiszolásával”.

Miss Springfieldnek kiáltani sem maradt ideje. Negyedórán belül megtették a jó egy órás utat. Az utazás végén került pont az „i” tetejére, amikor is a sofőr lazán nekihajtott a gyárépület kerítésének. A motorháztető alól koromfekete füst szivárgott.

A vezetőoldali ajtó hamarjában kinyílt, és mint aki jól végezte dolgát, kilépett rajta a volánnál ülő férfi. Szép lassan hátrament, kinyitotta a hátsóajtót és benézett. Hülyén vigyorogva integetett be a hátsóűlésbe préselődött nőnek.

 

- Látom, egyben van – mondta nagy nyugodtan.

- Maga...

- Úgy beugrott hátra, hogy időm sem maradt szólni arról, hogy nem az enyém a kocsi. És ha már egyszer én is erre jöttem, nem tettem már ki a szűrét...

- Maga elmebeteg állat!

- Köszönöm a bókot. És mint láthatja, a Kaufman Cabs jóval biztonságosabb taxikat küld ki. Csak máskor ne zavarjon meg egy sofőrt az ebédje közepette! Ó, és ez az út most ingyen volt. Nem az én kocsim, szóval nem kell a pénze. Viszlát!

- Maga disznó! – ugrott ki Alicia az autóból, s indult a sofőr után. – Ezt nem ússza meg ennyivel! Az egész taxivállalatot beperlem maga miatt! Találkozunk mi még, ezt megíg...

 

Folytatta volna vígan, ha valami nem folytja belé a szót. Ez a valami egy óriási robbanás volt, tőle alig másfél méterre. Az volt a nő szerencséje, hogy még időben lebukott, különben könnyen eltalálhatta volna pár szétcsapódó törmelék.

Reszkető lábakkal állt fel, de még jobban kiverte a víz, mikor is hátrapillantott. A taxi, amivel jött, fekete füstöt eregetett, és néhol még felcsapott rajta egy-egy láng, azonban a robbanás eloltotta még magjában a tüzet.

Aliciában egyre mélyebb gyökeret vert a harag, de valami még mindig előnyt élvezett. Mindenek előtt el akarta kapni azt az elmeháborodottat.

Mérgesen indult előre. Minél messzebb ment, annál jobban távolodott eredeti céljától. A férfinak se híre se hamva nem volt, és mindemellé elért egy hármaskereszteződéshez. Feladva a sofőr keresését, visszaindult az autókölcsönzőhöz.

Meglepte a látvány, amit tapasztalt. Sehol egy bámészkodó, sem egy rendőr. Egy tűzoltóautó és egy vontató állt csak a taxi mellett.

Az emberek is, akik arra jártak, mind felgyorsították a lépteket. Oda sem néztek. Alicia igencsak furcsállta az esetet, de már látott hasonlót Los Santos gettójában. Inkább a saját dolgával foglalkozott.

Az autókölcsönző egy köpésre volt az incidens színhelyétől. Az irodába belépve, egy csinos, ámbár igen alacsony nőt pillantott meg. A fiókban matatott, lábujjhegyre állva, háttal Aliciának. A lány, habár még akkor is küzdött a dühével, viszonylag nyugodt hangon szólította meg az aktázó barnát.

 

- Üdv!

- Jó napot! Miben segíthetek? A figyelmébe ajánlom a minap érkezett Blista Compactot vagy Admirált. Persze van nálunk Cheetah, de akár Strech is, ha úgy kívánja. Ezt a Sentinelt is ajánlani tudom. Csak persze hátulról hozatunk fel egyet. Ablakot nem cseréltetünk... Az Mr. Vercetti kiváltsága... – nevetett kellemetlenül.

- Mr. Vercetti? – kapott észbe Alicia. – Mondja, itt találom?

- Sajnálom, két órája hívott, hogy dolga van a „Cabsnál”... De tán nem ön lenne, Miss Springfield?

-...

- Hát ki más lenne. Tökéletesen megfelel Mia leírásának. Ő a Malibu pultosnője. Na, mindegy... Ne is figyeljen rám. Ha meglátok egy embert, rám tör a beszélhetnék. Jobb, ha megyek, és hívatok önnek egy taxit. Mr. Vercetti a központi villájában szállásolja meg magát.

- Nem, nem! Mindent, csak taxit ne! Inkább bérelek egy kocsit. Ez a modell itt a kiállítóteremben tökéletesen megfelel. És kéne egy térkép. Az ön Mia ismerőse mondta, hogy itt lehet kapni olyat is.

- Persze! Akkor leszólok a fiúknak... Csak egy perc.

 

Amíg a szószátyár hölgyemény a telefon felé nyúlt, nyílt az ajtó, s belépett rajta valaki. Alicia hátra nézve két matróz között egy szafarira öltözött idősebb, latin származású férfit pillantott meg, akiről csak a kalap és hátáról a puska hiányzott.

 

- Alicia! – csillant fel az öreg szeme. – Alicia Springfield?

- Ezredes? – bűvölte a szólított a férfit, csodásan ragyogó kék szemeivel. – Cortez ezredes?

- Ha-ha. Nem is hittem volna, hogy itt találkozunk!

- Hölgyem... – szólalt meg a kölcsönzőben munkálkodó nő. – Szükség lenne pár adatra a kölcsönzéshez...

- Hagyd, lányom – tolta félre Juan Garcia Cortez az autóbérléshez szükséges papírokat. – Miss Springfield a vendégem. Át kéne nézni az utolsó havi könyvelést...

- Mr. Vercettit is azért szeretném megtalálni...

- Thomas is téged alkalmaz? Na, végre! Látom, helyre állt az esze. Minek is kínlódott azokkal a sipkamiskákkal? De ha már Thomas nincs itt, nem lehetne, hogy elkísérj, Mercedes lányomhoz?

- Örömmel. Kisasszony... – fordult Alicia az aktáihoz visszahúzódó nő felé.

- Igen! – vágta rá a választ a fel sem tett kérdésre. – Szíves, örömest szólok, Mr. Vercettinek, hogy Mr. Corteznél keresse, ha eljön ide!

- Köszönöm! – mosolygott a nő, azután szép lassan kisétált, az ezredes karjába csúsztatva a sajátját.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Archívum

Naptár
<< December >>
<< 2019 >>
Ke Sze Csü Szo Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          

Statisztika

Online: 1
Összes: 117760
Hónap: 1636
Nap: 36