Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


11. Orrnál fogva vezetve

 

Nincs is jobb egy homokvihar után. Minden sárga, akár az arany. Eldorado olyankor házhoz jön, épp csak annyi a probléma, hogy amint felveszed az utadba fújt aranyat, az porrá málik a kezedben. Történetem főhőse valószínűleg ódát fog zengeni a lyukas garast sem érő homokszemcséknek, ha máris nem mindját szobrot emel nekik. Viccet hátratéve, Bitlen bizony baromira beparázott, amikor hiába kiáltott fel a kísértetvárosbeli kaszinó tetejére. Onnan egy szálhang sem felelt neki. Dühében felzavarta Foxot a tetőre. Egyszerűbb lett volna, ha Fred a jobbra levő magtár létráján mászik fel, de Bitlennek nem volt idege körülnézni, az exbankár meg a vacogáson kívül mást abban a percben nem tudott tenni. Egyedül akkor moccant, amikor Villámkéz a fájós lábán levő sarkantyújával felhasította Fox bőrcipőjének az orrát. Azután viszont ment, mint a kis nyúl. Croft grófnő is megirigyelhette volna a sebességet, a Hegyi Bandita meg a kecsességet, szóval nyomta az adrenalin rendesen a pasit.

 

- Mi van Clockal? – kiáltott fel Bitlen.

- Nem találom.

- Nézz körbe te szerencsétlen.

- Nem látom. Mindent homok fed. Vastagon!

- Nézzed, ember, mert ha én is felmegyek vér fog folyni, és kitalálhatod, hogy nem az enyém...

- Hiába fenygetsz itt nincs más, csak egy... Ááá!

- Mi az? Megvan? Miért ordítassz? Nem bántalak, csak mondd el, hogy mit találtál?!

- Skalpot... fúj!

- Az hódprém, te szerencsétlen!

- Clock!

 

Bitlen majd leesett a nyeregből, amikor a kaszinó mögé nézett. Clock jött ki onnan, könnyesre nevetett szemekkel. Villámkéz dühében fülön csapta lovát a kantárszárral. Mire rájött, hogy jobb lett volna Tequilát békén hagyni, paripája előreeresztette első felét. Bitlen pedig lebukfencezett a porba. Clock nevetőgörcse nemhogy csillapodott volna, hanem egyre jobban kezdett kacagni. Fox csak nézte odafentről, hogy minek a nagy nevetés, de mivel adrenalin szintje lecsökkent, elment a kedve a mászástól. Ülhetett addig az aranyló homokban, amíg Clock ki nem nevette magát, és meg nem mutatta neki a hátsólejáratot. De még előtte megmutatta neki a Tomahawkját, hogy azzal szerzi meg a „rókaskalpot” (fox=róka), ha nem hozza le neki azonnal a fent felejtett hódprémjét.

A szerencse olyannyira melléjük állt, hogy még Fred lova is előkerült, mire a férfi lekászálódott. Így Bitlen, háta mögött Clockal, Fred pedig saját lova hátán hagyta el a kísértetvárost. A félútra kiérve a Darkmen’s Cityvel ellentétes irányba fordultak.

 

- A bandita elvitte Laurát – jött a felelet.

- Igen? Sajnálatos hír.

- Clock szerint egy kétkerekű fémparipán vitte magával. Egyszerűen a háta mögé húzta! És a lány nem ugrott le, pedig lett volna alkalma...

- Clock, te leugranál egy vágtázó musztángról?

- Megtenném, amit tehetek.

- Laura jóval érzékenyebb volt ma, mint máskor, szerintem közbeszólt a női problémája.

- Havi Johny?

- Róka koma, kérsz egy pofont, vagy megverekszel érte?

- Bitlen... harapós hangulatban vagy...

- Megígértem neki, hogy megvédem! – ordított rá Foxra.

- Jó-jó, de azért, miért kell erre menni? Arra nincs más csak a San Pierroi zárda.

- Máshol nem láttam olyan fémparipát, amiről Clock beszélt.

- Az apácák is benne lennének?

- Hamarosan sötétedik. Jobb sietni.

 

Clock megállapítása tökéletes volt, így beszéd helyett inkább gyorsabb vágtára sarkallták hátasaikat. A nap még az az égen fénylett, mikor elérték a zárdát. Messziről látszott, hogy a kapuja nyitva áll, és, hogy valaki fekszik a bejáratnál. A pancsót és a legurult kalapot látva, valamint a férfi méreteit elnézve nem volt semmi kétségük affelől, hogy kit találtak. Clock azért leszállt megnézni, hogy életben van-e még az admirális. A test óriási tócsában feküdt, amit a zárda falain túlról táplált az egész járdát beborító víz. Clock mielőtt elérhette volna a testet, megállt. Ezt pedig nem más miatt tette, mivel Fox rákiáltott.

 

- Fox, mi ütött beléd?! – mordult rá Bitlen. – Most nincs időnk a szónoklataidra!

- Amíg nem tudom, hogy biztonságos a bemenet, addig a barátod ne tegyen egy lépést sem beljebb. Clock látod azt a galambot? El tudnád nekem kapni? Ember, élve... Ennek már kampec... Hé, mit akarsz azzal a macskával?

- Élő állat kell? Itt van!

- Tedd le szépen. A cicákat szeretem...

 

Clock megvonta a vállát, majd letette az ijedt állatot, aminek a félelemtől minden szőre az égnek állt. Amint letette, benyúlt a kezéhez legközelebb álló bokorba és kihúzott egy patkányt. A rágcsáló őrült vinnyogása majd megőrítette Clockot, ezért ezt is eldobta... Egyenest be a kapun. Az állat, amint vizet ért, áramcsapásban kimúlt. Clock ijedtében egyből meghátrált, Fox pedig büszkén kezdett bólogatni.

 

- Honnan tudtad...? – kérdezte Bitlen

- Hogy ez történik? Víz+elektromos áram=halál. A modern tudomány vívmányainak hátulütője.

- Ne vigyorogj, Fox. Egy barát holtteste fekszik előttünk. Legalább a minimális tiszteletet add meg neki...

 

A seriffnek igaza volt, Fox ezzel egyetértett, azonban a folytatás már nem nyerte el a tetszését. Bitlent hajtotta a vére, tudni akarta, hogy mi történt odabent. A kapun belül csupán víz állt, mást nem láttak. Bitlen ezért közelebb vezette lovát a falhoz, majd minden fájdalmát leküzdve felmászott a tetejére. Clock a virágzó rózsafán mászott fel Bitlen mellé. Fox nem volt ennyire vakmerő.

 

- Figyeljetek, én inkább maradok őrszemnek. Ha jön valaki kiáltok.

- Ha a hegyi Bandita jönne, tűnj el.

- Te, Bitlen, azért valamit ne felejts. Ez a rém azóta terrorizál a környéken, amióta Laura visszajött. Nem akarok vészmadár lenni, de legyetek óvatosak...

 

Bitlen bólintott, majd intett Clocknak, hogy induljanak. A falon végigmászva egy kissebb épületre ugrottak át, aminek lapos tetején kiválóan lehetett közlekedni. Villámkéz Clock segí™ségével ment a mosoda túloldalára. Lenézve nem tudtak, így inkább átugrottak a kápolna tetejére. A csatornában kapaszkodva másztak fel a cserepekre. Amint felértek, el kezdték ledobálni a cserepeket. A gerendákban kapaszkodva berúgták az alsó szalmaréteget, és beugrottak a padlásra. Bitlen az újabb eséssel annyit ért el, hogy kiállt a lábából a fájdalom, de talpra állni még most sem tudott. Feltérdelt, úgy kérte Clockot, hogy csináljon egy lyukat a lábuk alatt a fejszéjével. Clock elszörnyedt, amikor a lyukon keresztül benézett. Bitlen már tudta, hogy nem lesz szemetgyönyörködtető látvány, ami vár bent rá. Amikor ő is odakúszott és benézett, bizony kevés múlott azon, hogy el ne hányja magát. Odabent egymás hegyén-hátánfeküdtek az apácák. Nyugodt arckifejezésük arról árulkodott, hogy fel sem fogták, hogy milyen sors vár rájuk. A Hegyi Bandita ezen műve komoly kérdéseket hagyott magaután. A „halállistán” nem szerepeltek apácák. Egyiküknek sem volt dolguk velük, leszámítva Bitlen kalandját. Heidire gondolva, szeme máris fürkészni kezdett az áramütést elszenvedett testek között. Clocktól balra, a padok végénél akadt rá a lány testére, s csupán azért fedezte fel, mert arccal felfelé feküdt. Ha úgy esik, ahogy az alatta és a mögötte levő testek, Villámkéznek esélye sem lett volna megtalálni. Már nem tudott segíteni  rajta. Egyetlen dolgot tehetett, távozott a kápolnából, hogy megtalálja azt, aki ezt a borzadalmat művelte. A visszaút jóval nehezebbnek bizonyult. Minden bizonnyal a fáradtság lassította le Grahamet, a meghúzott bokájáról már nem is beszélve. Ahogy az oly sokszor bebizonyosodott: minden rosszban van valami jó: a kerítésen mászva Clock hátranézett barátjára, majd előremutatott, a tócsában fekvő holttestre. Érkezésükkor észre sem vették a test nyakába szúrt tőrt, amivel a gyilkos egy cetlit tűzött fel. Minden bizonnyal még élt az admirális, amikor hátulról nyakba szúrták, ugyanis a lap és környéke vérben úszott. A víz közelében nem alvadt csak meg, máshol rászáradt oda, ahova folyt.

Clock, a seriff kérésére lemészott, amilyen gyorsan csak tudott, s előkeresett Tequila nyeregtáskájából egy távcsövet. Ezt követően visszasietett a kerítésen ülő Bitlenig, és felhajította neki a kért eszközt. Mindeközben Fred is előkerült egy bajszos férfival egyetemben.

 

- Hé, seriff – kiáltotta Fox -, az úr Ted Wall, a zárda mechanikusa. Ő tartja karban az áram ellátást biztosító generátort!

- Üdv, Mr. Wall! Nézze el nekem, hogy nem ugrok le kezet fogni, de ha egyszer lemegyek, én már ide többet nem mászok, amíg a lábam rendbe nem jön. Mondja meddig működik ez a generátor?

- Amíg a motor benzint kap, seriff, és mivel ma reggel töltöttem tele. Az bizony napokig is eltarthat, hogy kiürüljön. Addig nem mehetünk be, amíg vízben állnak a kábelek.

- A mosodát is délben töltötték fel vízzel, szóval van utánpótlás...

- Mi van az apácákkal?

- A víz betört a kápolnába is, ahol a mise folyt.

- Atya Úr Isten! Mondja azt, hogy talált túlélőt!

- Sajnálom, Mr Wall. A zárdában egy élő lelket nem talál. Ezt a barátom, Clock is alátámaszthatja.

- A maga szavát elhiszem--- A rézbőrüek csak vonyítani tudnak, mint a kutyák.

- Mr. Wall, ez a kutya, ahogy maga fogalmazott, most vesztette el az apját, és nem mellesleg kitünően érti, amit mi itt beszélünk... Bitlen, komám, mit nézel annyira?

- Az a fekete ördög hagyott egy kis üzenetet. Azt írja: „Ott várlak, ahol minden elkezdődött”.

- Mégis kinek címezte? – szólalt meg Clock, ügyet sem vetve a karbantartóra.

 

A válasz elmaradt, esetleg a kérdés lett költőivé, minden esetre Bitlen mással volt elfoglalva, minthogy a száját jártassa. Inkább lekecmergett a cementkerítésen, fel a lova nyergébe, azután pedig meg sem állt a főútig. Fred úgy nézett utána, mint aki semmit sem ért az egészből. Akkor is csak nézett, mint a borjú az új kapura, amikor Clock felszökött Fox lovára, majd annak tulajdonosát a háta mögé húzva elindult Villámkéz után. Annyira azért még hátrafordított a fejét, hogy odakiáltson Wallnak, hogy tűnjön el a környékről, nehogy a Hegyi Bandita őt is megölje. A csapat a Hermann farmra ment. Bitlen a félig újraépítette csűrbe sietett. Körbenézett az egész helyen. A nap sugarai könnyű szerrel átfurakodtak a fordított „v” alakú gerendákon. Jól megvilágítottak mindent, még sem mutattak meg semmit. Bitlen nem törődött bele ilyen hamar a kudarcba. Ahelyett kivilágított a szabadba, Melinda után kiabálva. A lány a ház háta mögül futott előre, három kisgyerekkel, és egy megtermett asszonnyal. A nő és egyerekei a kanyon mögötti tisztáson laktak, egy farmon.. A környéken elég sok volt a haramia, ezért jobb szerette inkább a Hermann farmra vinni a porontyokat. Ott legalább biztonságban tudta őket. Főleg, hogy Bitlen engedélyt adott rá, Melinda meg imádta a gyerekeket.

 

- Mit parancsolsz, uram? – kérdezte Melinda, a futástól kifulladva.

- Járt erre valaki, Mrs. Lane-en és a gyerekein kívül?

- Nem, uram.

- Abigail nem jött vissza?

- Laura kisasszony önnel ment el. Azóta nem láttam. Történt vele valami?

- Őszintén szólva, nem tudom. Clock használd a titkos alagutat, és vidd magaddal Melindát és Fredet. A Sámán ha aggódna, mondd meg neki, hogy kiálltam a tűzpróbát, szóval én is közétek tartozok, és az én barátaim a népem barátai is egyben.

- Hé-hé, Bitlen! Te ezzel a réz... indiánnal akarsz elküldeni? Ne haragudj, de ahogy röhögött a hódprémes trükkjén, egy olyan tragédia után, amit átélt, nézd el nekem, hogy aggályaim vannak vele szemben. A csajt viheti, az nem izgat.

- Seriff! – szólt közbe Lane asszony. – Ha nem tévedek nagy a veszély. Félek a gyerekekkel egyedül útrakelni. A férjem hozott, és ő estig nem jön errefelé.

- Egy pillanat, hölgyem, Fox, ne kezdd te is az indiángyűlölködést. Ha nem szívleled őket, a barátságunk is meginog. Nekem ők a családom. Melindára visszatérve pedig, légy szíves figyelembe venni Lincoln határozatát. Ő is ugyanolyan ember, mint a kínai fűszeres, akinek a lányát szédíted. Ha nem akarsz Clockal tartani, az a te döntésed, de én nem tudom biztosítani az életben maradásod. Asszonyom, elnézést, hogy az ügyét háttérbe szorítottam. Ha fél egyedül elindulni, tartson Clock barátommal. A férje a hídnál dolgozik?

- Igen. Megtenné, hogy szól neki, hogy ne aggódjon értünk!

- Természetesen!

- Hálás vagyok önnek, a fiaim nevében is.

 

A gyerekek az indián bőrövén viccelődtek. Talán észre sem vették, mit beszél az anyjuk. Annak mindenesetre nagyon megörültek, amikor megtudták, hogy kirándulni mennek, és, hogy Melinda is velük megy. Fox aggályokkal teli arccal követte figyelemmel, ahogy a kis csapat bemegy a házba, majd becsukják maguk után az ajtót. Bitlen hiába mondta, hogy menjen utánuk, Fred a fejét csóválta. Ha egyszer életveszélyes akart lenni, Villámkéz bizony nem beszélte le róla. A farmról kifelé menet az exbankár nem bírta megállni, hogy ne kérdezősködjön. Többek között azt akarta megtudni, hogy kinek szólt a cetlin levő üzenet, amire azt a választ kapta, hogy: „Szerinted?”. A válasz nem volt éppen kielégítő, de azért annyira elég volt, hogy elhallgattassa emberünket. A poros út először a kanyonon átívelő hídépítéshez vezetett ott megkeresték Lane urat, és elmondták neki, mit üzen a neje. A pocakos, halántékánál kopaszodó férfi megtörölte izzadtságtól csorgó homlokát, majd megköszönte, hogy szóltak neki. Mókázva még felajánlotta a duónak, hogy igyanak meg egy káét vele, de azok siettek. Egyenest Darkmen’s City felé vették az irányt. A városba belovagolva, letértek a hátcsó utcák egyikébe. Az utca közepe tájékán állt egy faház. Azzal szemben egy kültéri WC állt, betört ajtóval. Bitlen azelőtt állította meg Tequilát. Benézve, az űlőke fölött egy cetli volt a fába szúrva. Villámkéz elővette a távcsövet, és megnézte, hogy milyen szöveg áll rajta.

 

- Mi neked gyűlölt, nekem kedves,

 Mi neked jó, nekem terhes.

Életét ott oltom ki, hol te az enyém,

Vére hadd follyon, a bosszú csak az enyém.

Ott várlak téged, ahol arany folyt,

S vele együtt egy hullócsillag kihunyt.

- Pontosan, Fred... Jobban olvasol szabad szemmel, mint én ezzel a távolbalátóval.

- Szép a vers, valamint azt is elárulja, hogy a gyilkosunk műve!

- És művészi...

- Öhm... Én ismerem ezt az írást, csak azt nem tudom, hogy honnan...

- Ahol arany folyt... Itt kezdődött, ahol lelőttem apám gyilkosát.

- A slózin trónolt?! – nevetett fel Fred.

- Itt egyedül volt. Mint álltalában, a törzsem csak életet ment a kérésemre, a harcban magamra hagy...

- Épp bogyókázott, hát ez állati.

- Ennek a féreg Hegyi Banditának meg, honnan van ennyi pénze? A kísértetváros azután halt ki, hogy Brawe meghalt. A pénz, amit a kaszinóba öltek, ami az illegális aranybányászatból származott, már nem tudott forogni. Elkaptuk a kígyó fejét, de a méregfog kihúzásával nem öltük meg. .. Fred, mit tudsz Brawe magánéletéről?

- Brawe-nek volt egy komolyabb kalandja egy tehetséges bohóccal, vagy kivel. Úgy hallottam, hogy abból a kapcsolatból született egy lányuk, de semmi lényeges. A gyereket sosem hozta ide. Senki sem látta.

- Egy lánya? Brawe fekete hajú volt, talán a kölyke is örökölt valamit a papából. Például a vérszomlyát.

- Ember! Rájöttem, hogy hol láttam ezt az írást. Az örökösödési levelen, a kaszinó átutalásán, a közjegyző aláírása mellett, ilyen szép betűkkel írta alá az örökös. A név viszont nem szerepelt, csupán a monogrammja: H. B.

- Az az egoista szerencsjátékcézár... Hogy fagyna be a pokol ott, ahol most ő sütkérezik!

- Bitlen, mi van?

- Az, hogy tudom, hogy ki az a haramia. Az a kurvapecér valójában egy álszent kurva! Brawe, ne legyen a nevem Villámkéz, ha nem írtom ki az utolsó csírádat is ebből az átkozott világból!

 

Csak úgy égett az arca dühében, Tequilának pedig majdnem protézist kellett betenni, akkorát rátott a zablán. Az állat bár ki volt fáradva, minden parancsot elsőre teljesített. Futásnak eredt, egyenest a város határát megcélozva. Az utolsó kerítést elérve egy golyó fúródott a lába elé. Ő kikerülte volna, de Bitlen megállásra kényszerítette.

A lövés a seriffhivatal mögül jött. Egy szőrös melák adta le, aki a zsírtólfröcsögő mellényén ott viselte a város seriffjének címerét, a fémcsillagot. Mivel Bitlen nem emlékezett rá, hogy lemondott volna, vagy, hogy helyettest nevezett volna ki. Mihamarabb tisztázni akarta, hogy mi folyik ott. Az önkényes rendőrző is jól láthatóan azt akarta tenni, csakhogy ő máris erőfitoktatással kezdte. Füttyentett egyet, mire Bitlent és társát egy tucatnyi felfegyverkezett kocsmatöltelék vette körül.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Archívum

Naptár
<< November >>
<< 2020 >>
Ke Sze Csü Szo Va
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30            

Statisztika

Online: 6
Összes: 173756
Hónap: 7795
Nap: 319